Kettő és negyed filmajánlóBudapest: 2017-05-12 15:50
Buenos Aires: 2017-05-12 10:50
Praha: 2017-05-12 15:50
Permalink

Snowden
Meg kell hogy kövessem magam, ugyanis az előző bejegyzésben a filmet nem ismervén, a szkepticizmus álláspontját vettem föl, kénkövet kiabálva.

Valljuk meg őszintén, a mai Hollywood produkcióit látva ez nem annyira lehetetlen.
Voltak benne jóképű színészek, csinos színésznők, gyorsan scrollozó terminálok IP-címekkel, sok gigabájt méretű körömujjnyi memóriakártyák, és őszinte jelzés a számítástechnikai iparnak: a jövőben a vásárlók csak azokat a laptopokat tegyék sikeressé, melyek egy szépen dizájnolt, fizikailag/hardveresen a webkamera elé csúsztatható műanyaglapkával rendelkeznek.

Mindemellett elismerés jár a filmnek, a dokumentáció kategória 134 perce megfogja és fenn is tartja a néző érdeklődését, hogy megismerje Edward Snowden életének talán legfontosabb 9 évét: kérdéseit, döntéseit, az események folyamatát és azok jelentőségét.

Brimstone
Más szavakkal, az Ördög mely eredendő alkotóelem a vallások kaptárában. A film Tarantino-szerű megosztott, sorrend nélküli képeken visz keresztül - vérrel és belsőséggel együtt. Rögtön a film elejétől kezdve kérdések fogalmazódnak benned, melyekre kiváló színészi alakításokon keresztül, a szándékosan elcsepegtetett bűntudatkeltés-félelem-büntetés összetett témáin át végül választ kapsz, míg felépül az új ház.

A Kaptár - Utolsó fejezet
Még formálódnak a gondolatok, de egyvalami biztos: ha én lennék a Marketing osztály középmenedzsere ennek a mozgóképnek, akkor úgy hirdetném: Még nem epilepsziás? Nézze meg a filmet! Nem tudni, hogy eme munka az operatőrnek vagy a vágónak köszönhető-e, de az effektíve 1-2 másodperces hosszúságú, minden irányban gyorsan mozgó, szűk vágású, erős fényhatásokkal is operáló akciójelenetek óramű, tik-tak pontossággal ugráltatják ide-oda a szemet. Az akciófilmek általában nem filozófiai kérdésekkel stimulálják a néző agyát, viszont az ennyire túlpörgetett vizualitás már fizikailag kényelmetlen.

Igazán őszintén, mindenféle rosszindulat nélkül, gyermeki ártatlansággal nézel fel s kérded:
Ezt tényleg-tényleg nem vették észre a készítés ÉS a többszöri vágások ÉS a mestervágás ÉS a kiadást megelőző vetítések során?
Ha egy akciófilmben élvezhetetlenek az akciójelenetek - akkor az egy bukás. El kell ismerni, látszik hogy a hetedik rész megpróbált mélységet és történetet is beletenni, de ezekre senki sem fog emlékezni.

A játékra anno különösebben nem emlékszem (sohasem voltam konzolos), de jómagam még mindig azok között vagyok, akik az első filmre klasszikusként tekintenek: kiválóan ragadta meg a hűvös betonbunkerben forró vérre szomjazó zombikat, izolált szuszpenziót épített, és a kristályos mechanikájú, üvegszilánkos betétdal is a fülekben ragadt.

Ezért a mai filmek szinte kötelező utolsó kockáit látva - tovább is van, mondjam még? - ha a történet és forgatókönyvírók tényleg összeülnek, akkor most adott lehet egy lehetőség, hogy egy új kezdést rakjanak össze a nulláról. Ennek hiányában nem kellene erőltetniük, mert - a színészi játékoktól, vizuális effektektől eltekintve - a Resident Evil filmszéria egy tökéletes példa a lejtőszerű minőségre, sajnos.

^ az oldal tetejére
:: létrehozta Ezüstkép miniNapló
Minden jog fenntartva © 2017