Harley-Davidson, Forty-EightBudapest: 2019-04-14 19:04
Buenos Aires: 2019-04-14 14:04
Praha: 2019-04-14 19:04
Permalink

Tesztmotorozásokra evezve, tervezett folyamatosan fenntartható ütemben.

Talán kissé irónikusan megjegyezhető hogy elsőként a felületes, és a termékpaletta csak minimális szegmensét lefedő véleményem márkájának ülésére pattantam, de a Harley az Harley.

Enyhe zápor során érkeztem a Harley-Davidson Magyarország telephelyére ma délután, s voltak kisebb fenntartásaim. Alapjában véve nem a hatalmas köbcentikkel kapcsolatban, hanem az alacsony üléspozíció és a tipikusan chopperes váltásmód (lábfej felvált, sarok levált) egy újfajta megközelítést és akklimatizációt igényel. Az említett Forty-Eight viszont egy jó választás volt, mivel ez áll relatíve legközelebb a szokásos felépítésű utcai vagy túramotorokhoz, legfeljebb egy kicsit kell görnyedni.

Egy brutálisan rövid leírás a motor specifikációiról, egy 1200 köbcentis V2-es motor adja az erőt és nyomatékot. További történelmi és technikai részletek itt és itt olvashatóak.

Első benyomások?
Az üléspozíció végtelenül kényelmes, és az érkezés előtti gondolatokhoz képest, a kormány egy percre sincsen kényelmetlenül magasan.

Az a V2-es motorhang - lentebb részletezve - mely belekúszik és a gerincedben marad. És egy percig sem elégedetlenkedsz.

Az út alatt?

Az út végén?
Nem tudtam elhessegetni a gondolatot, hogy mialatt visszaültem a Hornetre, egy sokkal intimebb, a tankot combjaimmal megragadó ösztönösen sportosabb momentumba érkeztem. Mely megadta számomra az egyértelmű választ: csak akkor lehetsz jobb motoros, ha a lehetőségekhez képest mindenféle motorra felülsz.

A Harley, az Harley
A márka felé irányuló tisztelet megkérdőjelezhetetlen, túlzás nélkül állítható, hogy 1903 óta a Harley-Davidson hatalmas lépésekkel viszi előre a motorozás univerzumát, kanyarít a sajtból. Aztán jöttek a viharos ötvenes-hatvanas évek, melyek során az átlagférfi sörintelligenciája és később egyes csoportok sem éppen segítettek öregbíteni a márka vagy éppen a motorozás hírnevét, a még szerethető rosszfiú és rosszlány imidzset már egyenest törvényen kívüli bűnöző bőrkabátokba mosta.

Két klasszikus kivételével - A vad és a Szelíd motorosok - az említett évtizedek súlyos filmtörténelmi kihágásokat is hoztak, tegye fel a kezét aki nem aludt el vagy rázta bőrkesztyűs és krómozott láncokat csörgető öklét a Harley-témájú filmek 99%-ának kritikán aluli minőségén.

Másrészt mindenkinek megvan a saját listája, hogy mit keres egy motorban, jómagam a további paraméterek mellett igazán elolvadok egy szép hangtól. Ha megkérdezed, hogy melyik márka az, ahol konstans módon, lényegében bármelyik típust megnevezve minden motor hangja gyönyörű - akkor gondolkodás nélkül a Harleyra mutatnék.

Mélyen gurgulázva röfög, pöfög, morog a vaddisznó, és mielőtt meglátnád a kanyarban már tudod: egy Harley-Davidson érkezik.

Egyelőre a véleményem változatlan, mindösszesen nem látom magam jelen pillanatban a célközönségnek. Napi, pályamotorozás, és kifejezett túramotorozás szempontjából nem látom azt a Harley motort amely beleillene az elképzeléseimbe - de ettől függetlenül szó ne essék róla, bármikor ismét örömest felpattannék egy szelet motoros történelemre, hogy napi körtúrákra menjek, vagy elguruljak egy fesztiválra és szóljon a rock 'n roll.

Egy Harleyt vezetni olyan dolog, amit mindenkinek legalább egyszer át kell élnie az életben. Na és egy Fat Boy? Már megtervezve.

Önmaga és további szépségek:

A tesztmotorozásért köszönet a Harley-Davidson Magyarországnak: http://www.harley-davidson.hu

^ az oldal tetejére
:: létrehozta Ezüstkép miniNapló
Minden jog fenntartva © 2019