Két lehetőség Magyarország: 2022-01-17 20:00
Permalink

Az utazószezon még odébb van, így tökéletesen szabad és nyugodt pillanatok adottak a gondolkozásra.

Két lehetőséget látok.

Az egyik, hogy több energia kerüljön abba, hogy a VIZA rendszer és a mögötte álló aligha titkolható NTAK érdekek pontosabb értelmezésre kerüljenek.

Az elidegeníthetetlen személyes szokások és jellegzetességek követése, automatizált begyűjtése, profil építése és kilapátolása egyedi törvénybe vésve politikailag favorizált magánszervezetek számára és tovább, ez már távolról sincsen köszönőviszonyban pénzügyi válságok csökkentésével, terrorizmus elhárításával, világméretű járványok leküzdésével vagy a nemzet építésével.

Természetesen ez nem egy egyszerű történet. Már elegendő hatalmi játék, pénz és jogi paragrafus került abba, hogy a még járni sem tudó csecsemőkről is adatbázis-rekordokat véssenek a pihepuha felhőbe, turisztikai szempontokból is.

Most nem megyek olyan offtopic történetekbe, melyekből kénytelen vagyok olyan konklúziókat levonni, hogy az NTAK igyekszik személyessé tenni az ügyet. Én az objektivitásnál szándékozok maradni.

Ilyen, s hasonló gondolatokat zár le a kávéfőző sistergése, és az ablakhoz sétálok. Nézem a tájat, az erős ital aromája körbejár a levegőben és a gondolatok sora egyetlen kérdést hagy megválaszolatlanul.

Mennyire az én harcom?

Így merül fel a második lehetőség.

Azon akár több, de talán inkább kevesebb ember közé tartozom, akik nyugodt magabiztossággal állíthatják, hogy eddigi életük során lényegében és szó szerint bejárták egész Magyarországot. Nem csak Kásádtól kezdve Hidvégardóig, vagy Felsőszölnöktől Garbolcig — hanem annál is jobban keresztül és kasul.

Az elmúlt öt évben én is újonnan elmerültem a csodálatos HDR-minőségű képekben, pompázatos naplementékben, zöld erdőkben, kék vizekben — mégis úgy gondolom hogy nyíltan vállalhatom: Magyarország turisztikailag nekem semmi újat nem tud mutatni.

Még ekkor is, ezer és százezer gyönyörű hely van Magyarországon, ahol egyszerűen csak jó és érdemes lenni — akár második vagy századik alkalommal is. Menet közbeni velejáró, hogy őszintén szólva a futballozáshoz hasonlóan a patriotizmus kvintesszenciáját se tudtam sohasem a végletekig, radikálisan meg pláne nem átérezni, de a helyi vállalkozások támogatása — legyen szó akár csak egy kávéról — mindig feltette a pontot az i betűre.

De küzdjek, csatázzak-e azért hogy még többet utazhassak Magyarországon?

Mennyi értelme volna? Ez az én harcom? Ha az első opció válna valósággá, az sokmindent megváltoztatna, többféle szinten.

A személyes emberi jellemvonások izomból történő kikényszerítése, egyszerre szándékos és nemtörődöm szétszórása, aztán karokat széttáró gyáva kimenekülés, gyakorlatban VIZA a te neved.

A szezon egyelőre még odébb van.

^ az oldal tetejére