2022-05-20 Europe: 2022-09-18 18:02 (UTC)
Permalink

Görögország és a görög kultúra kezdeteinek megértéshez a Peloponnészosz-félsziget egy jó kezdőpont. Bár aligha állíthatnám hogy akadémiai szintű előtudás és érdeklődés miatt alakítottam így az útvonalat — de a szélkakas kötelező célpontot rajzolt a közeli régió felé. Továbbá nézhetjük akárhonnan és akárhogyan, összességében az ókori görög világ nélkül az emberiség másképpen írná és élné az utóbbi évezredek mindennapjait.

A Tirünszi tholosz
A napi túra első célpontja afféle amatőr Indiana Jones kriptavadászattal, a Tirünszi tholosz felkutatásával kezdődött, mivel az építmény a narancsültetvények árnyékában rejtőzik a dombok között egy földút végén.

A tholosz egy domboldalba épített, kupola tetejű és kör alakú sírépítmény. Kifejezetten a mükénéi, előgörög korszakra és a környékre jellemző.

A tirünszi tholoszt 1913-ban fedezték fel, és az Éliás próféta-dombon található. Múltjáról és osztályozásáról megoszlanak a vélemények, mivel nem bizonyított hogy valóban temetkezési helynek épült és lett volna használva az évezredek során, ugyanis a jelek alapján inkább csak egy tholosz-alakú imahelyként vagy tárolóhelyiségként szolgálhatott. Az elszigeteltsége is kérdéseket vet fel, mivel az ilyen típusú temetkezési helyekre csak magas beosztású személyek kerültek, az uralkodói székhelyük közvetlen közelében.

Tirünsz
Körülbelül egy kilométerrel északabbra található maga Tirünsz, mely 1999 óta tartozik az UNESCO listájára. Tirünsz építészeti jelentősége a régióra szintén jellemző küklopikus falazás, melyek a homéroszi Tirünsz erős falai jelzőt ihlették, és hatalmas méretű, darabosan megmunkált kötőanyag nélkül egymásra rakott kőtömbökből készültek. A legenda úgy tartotta, hogy méretükből és súlyukból adódóan csak az egyszemű óriások lehettek képesek dolgozni a kövekkel.

Nem összetévesztendőek a 2019-es Suzuki V-Strom 650-el vagy MV Augustákkal.
Belsős poén!

A dombra épített erőd környéke az időszámításunk előtti harmadik évezredben született, fénykorát i.e. 1400 és 1200 között élte, és pusztulása a bronzkor végére tehető; elköltözés vagy erőszakos áttelepítés miatt. Amikor i.sz. második században a neves földrajztudós Pauszaniasz meglátogatta, már teljesen kihalt volt. Noha a környék feltárása Heinrich Schliemann jelentős munkásságának köszönhető, mégis talán csak szerencse hogy Herr Schliemann az 1876 augusztusában kezdődött ásatások során nem izomból túrta fel a dombot, miután középkori romoknak vélte a felső rétegeket, mialatt elsődlegesen az izgalmasabb mükénéi kincstárt kereste az alsóbb rétegek alatt. 8 évvel később már alaposabb régészeti ismeretekkel forgattatta az ásót és a csákányt, de ekkor már a környék szintén jelentős régésze, Wilhelm Dörpfeld vezette az ásatásokat, aki pontosabb ókori ismeretekkel azonosította a környéket.

A régészeti múlt relatíve fiatal, körülbelül az 1950-es évek óta történnek folyamatos munkálatok. Elsődlegesen a falak feltárásán és megerősítésén, de a látogatók így is közel teljes képet kaphatnak az ókori épületegyüttes fekvéséről és kialakításáról.

Illatok
A tirünszi palota udvarán állva megszilárdult bennem az előző napok érzése, hogy Görögország az illatok országa. És micsoda gyönyörű illatok! A szél viszi a narancsfák és olajfák illatát, érezhető a kamilla, liliom, nárcisz, még további ezer virág és növény játszik az orrodban.

Mükéné
Ha Tirünsz neve nem is cseng ismerősen, úgy Mükénének biztosan kellene. Észak felé még tovább haladva jutunk el a kulturális, földrajzi és történelmi szempontból is névadó városhoz. A történelmi lelőhely két részre van osztva: egyik fele maga a mükénéi domboldal, a palotával és az alsóbb szintekre épített lakóhelyiségekkel egészen a víznyerő barlangig. A másik nevezetesség a múzeum, ahol a 19. század óta napvilágra került régészeti leletek vannak kiállítva.

Se nem eredeti, és nem is Agamemnón halotti maszkjaEléggé szeles, nagyon szeles nap volt

Mükéné összegzett jelentősége, hogy továbbvitte a minószi civilizáció által lefektetett multidiszciplináris ismereteket — mint szervezett társadalom, kereskedelem, pénzügyek, tudományok és kultúra. Noha Mükénét is elérte a pusztulás a bronzkor végefelé, de Tirünsszel ellentétben sohasem néptelenedett el teljesen. Pauszaniasz ottjártakor felismerte a palotába vezető Oroszlános kaput és pásztorokkal is találkozott. Végzetének okairól jelenleg csak feltételezések keringenek: legvalószínűbb az újonnan érkezett hódítók általi leigázás és beolvasztás, de belső viszályok, tűzvész vagy természeti katasztrófák is okozhatták.

Go well — ne az ariai Shell kúthoz
Nem állítom hogy az alábbi egész Görögországra jellemző — de a közlekedési táblák megrongálása, mint látszólagos nemzeti sport mellett egy másik jelenség szintén létezik: a benzinkutak alkalmazottai gyakorta követelik maguknak a benzinpumpát, a gépjármű tulajdonosának tilos elvégezni a tankolást.

Ennek pontos miértjét sohasem értettem meg. Talán a görögöket összezavarják a tankolás bonyolult lépései, talán ön- és közveszélyesek tankolás közben, vagy talán a kis emberek fölényessége megemelkedik ha uralkodónak érezhetik magukat egyébként hétköznapi helyzetekben (eg., összeverbuvált Viza Bojz). A több helyen is, mindig szóról-szóra megegyező válasz: Shell boss will be angry. (Mérges lesz a Shell főnök.) Ezt a választ megkaptam például korábban Athénban (végül nem itt tankoltam) és a szóban forgó Shell kúton Ariában is, amint visszaértem a napi túráról hogy megitassam a lovamat.

Azt gondolnád, egy motorkerékpár megtankolása nem csillagászati aritmetika, de a Shell Aria alkalmazottai hosszú méterekkel elbuktak vele. Miután megálltam a töltőkút mellett, és leemeltem a pumpát, egy orális higiéniára feledhető szinten áldozó szakállas alkalmazott heves léptekkel és annál gyatrább angollal kivette a kezemből, mert hogy ő fog tankolni. Shell boss will be angry. Jajj, azt senki sem akarhatja, akkor csináld sebtiben, mi baj lehetne?

Teltek-múltak a másodpercek, zizegett és pörgött a számláló. Később elvette a pumpát, és jelbeszéddel együtt a tankra mutogatva kérdezte: Is it good?

Hát közel sem volt az: túltöltötte a tankot, a benzin bőven a biztonsági szint fölött lötyögött a bevezető nyílás torkában. Válaszokat kapni veszett fejsze nyele volt, a szakállas elmenekült, az alkalmazottakat hirtelen a föld nyelte el. Egyedül természetesen a fizetés miatt maradt egy második alkalmazott, aki csak no inglis szavakat tudott elnyekegni.

A felvert fetás tejszínhabot egy harmadik szemüveges alkalmazott tette fel a muszakára: szerinte csak káprázatot látok, a szint feletti benzin csak a motor oldaldőlésű parkolása miatt is you see only. Amikor majd egyenesbe állítom a motort, akkor minden szuper és tuti lesz. Szükségtelen mondani, a motor szintbe állítása után is a biztonsági vonal fölött maradt a benzin — mivel már előtte is fölötte volt. Ezt a döbbenetes varázslatot és elképesztő eredményt szakszerűen úgy reagálta le a fickó, hogy hátat fordítva minden további szó nélkül visszasétált az épületbe. Valószínűleg kevés volt a szakmai tudás, legkevésbé a vizuális kohéziós képességek, együttvéve a kihagyott általános iskolai mértan és fizikaórákkal. Nevetni fogsz, de úgy tűnt hogy ez a személy a benzinkút vezetője.

A történet itt véget is érhetett volna, ha nem éltem volna panasszal a görög Shell központ felé: ugyanis a túltöltés után a benzinszint kijelzője megkavarodott — több száz kilométerrel később, teljes újratankolás után is sokkal több megtehető távot mutatott, mint azelőtt általában vagy reális lenne.

Bár összességében a panaszkezelésüket megfelelőnek tartom, de a miért és hogyan nem került tisztázásra; még mindig nem értettem A tiltott tankolás gyümölcsét, mert az incidens előtt már több görög Shell kútnál tankoltam, magamtól, probléma nélkül, egy mosollyal és jó kávéval — és sehol sem vették ki a kezemből a benzinpumpát, okoztak problémát a motornak, vagy szidták a munkaadó Shellt és a főnökeiket az ügyfelek előtt.

A történet megközelítő vége hogy egyrészt építő jellegű kritikát adtam Shell Görögországnak az ilyen esetek jövőbeli elkerülésének érdekében, másodrészt alaposabban nézzenek ott körbe, mert áriákat lehetne énekelni az ariai kútról. Harmadrészt egy márkaszervizben nem találtak közvetlen problémát az üzemanyagszint-érzékelővel, a túltöltött benzin mennyisége/súlya nem kellene hogy gondot okozzon, de azért újraindították a rendszert; a pontosabb ellenőrzés még várat magára.

A történet tanulsága
A délies országok érzékelhető jellemzője, a túlpörgetett ego feltűnik Görögországban. Ha egy benzinkút alkalmazottja tankolni…fölényeskedni akar, főleg egy angolul beszélő külföldi előtt, főleg egy motorkerékpárral (Nekem is van moto'om!!! Lepukkant, csupasz fémig napégetett, széthajtott, fusibütykölt, de tudom én ám mi a dörgés!!!) melynek megtankolása nem egy kifejezett nukleáris szívátültetés (még is több okból alaposabb odafigyelést és tudást igényel mint betoszni a pumpát egy autóba) — akkor tankolj inkább máshol.

Nem fogják zavartatni magukat, le sem hajolnának 10-20 liter drachmáért.

^ az oldal tetejére